Így komposztálj a kertedben ősszel is
A komposztálás remek lehetőséget teremt, hogy környezetbarát módon, szerves hulladékaidból értékes humuszt állíts elő, és tápláld kerted talaját. A komposztálással három hasznos dolgot teszel egyszerre: csökkented a kidobott hulladékot azáltal, hogy hasznosítod, véded a környezetet, és magad készítesz tápanyagban gazdag földet, így spórolsz is.
A komposzthalmot egy évben legalább kétszer, tavasszal és ősszel át kell rakni. Ősszel különösen sok kerti hulladék keletkezik a fásszárú növények metszése során sok ág, gally, nem is beszélve a lehulló avarról. Ahelyett, hogy ezeket elégetnéd, tedd a komposzthalomba. Tudd meg, mi kerülhet még melléjük!
Milyen anyagokat lehet komposztálni?
A komposzthalomba mindenféle kerti hulladék kerülhet: levelek, elszáradt növényi részek, a veteményesben a betakarítás után visszamaradt növényi hulladékok, ősszel a lemetszett ágak, gallyak, száraz levelek, elhervadt virágok, a gyepjavítás során kiemelt füves földrész. Fontos, hogy beteg növényi részeket soha ne tegyél a komposzthalomba.
A komposzthalomba a nyers konyhai és háztartási hulladékok is bekerülhetnek. Például a zöldségek, gyümölcsök pucolásából megmaradt levelek, szárak, héjak, torzsák, a citrusfélék héja – csak akkor, ha nem permetezettek -, tojáshéj, kávézacc, tealevelek, a komposztálható teafilterek, magnélküli gyomok, szalma, száraz széna, hamu, kartonpapír, virágföld, növényevő kisállatok ürüléke és a forgácsalom, faforgács, fűrészpor.
Milyen anyagok nem kerülhetnek a komposzthalomba?
Nem komposztálható a vegyi anyaggal kezelt fahulladék, a permetezett citrusfélék héja, a magvas gyomnövények, a húsok, csontok, főzött konyha maradékok, kenyér, főtt ételmaradékok, húsevő állatok ürüléke és használt alom, üveg, fém, műanyag, használt olaj és zsiradék, festék, viasz, növényvédő szerek, műanyag zacskók. A főzött élelmiszermaradékok és húsok fertőzésveszélyesek, ráadásul odavonzhatnak nemkívánatos vendégeket is, például rágcsálókat.
Hogyan áll össze a komposzthalom?
A komposztot az erre a célra kialakított komposztládában kell gyűjteni. A láda lehet deszkákból összerakva, de lehet műanyagból is. A lényeg, hogy az alja nyitott legyen, mert a komposztálás csak akkor eredményes, ha a komposzthalomnak közvetlen kapcsolata van az élő talajjal. Erre azért van szükség, mert a humuszképződés csak a talajlakó élőlények, baktériumok, gombák, giliszták segítségével jön létre. A komposztládát tedd árnyékos, jól szellőző helyre.
A komposztládába gyűjtött anyagokat lehetőleg aprítsd 5 cm-es darabokra, így felgyorsíthatod a lebomlás folyamatát. A faágak maradhatnak nagyobb darabban, mert ezek a komposzthalom levegőzését biztosítják. A kellő levegőzés nagyon fontos, mert légmentes környezetben rothasztó baktériumok szaporodnak el a komposztban. A legforróbb napokon érdemes egy kanna vízzel is meglocsolni a halmot.
A komposztláda aljába tegyél egy réteg faaprítékot, erre kerülhet egy réteg kész humusz. Ezután már sorra jöhetnek a kerti és konyhai hulladékok. Tavasszal és ősszel át kell rakni a komposzthalmot, egy 20 cm vastag durva rétegre kerüljön egy réteg nyershumusz és egy vékonyabb föld vagy komposztréteg. A komposztban a talajlakó élőlények elvégzik a lebontó munkát, és termékeny humuszt alakítanak ki. Mikor már ez a földillatú talaj elkészült, még 2-3 hónapot kell várni, mire felhasználhatod. Az érett komposzthalom tetejét hasznosíthatod azzal, ha növényeket ültetsz bele, dísznövényt, vagy akár tökkel, uborkával is bevetheted. Mire a komposzt megérik, a termések is beérnek. Felhasználás előtt a kész humuszt át kell rostálni, hiszen mindig maradnak olyan nagyobb darabok benne, amiket nem lehet felhasználni.
A komposzt felhasználása
A kész komposzttal, azaz humusszal, megvan kerted számára a friss tápanyag, amit nagyjából 5 cm vastagon teríts szét a talaj felszínén, majd egy talajlazítóval dolgozz a földbe. A humusz termékennyé teszi a talajt, javul az összetétele, a vízháztartása is, ráadásul megspórolod a trágyázás költségeit is.
Ősszel is sok tennivaló akad a kertben, a komposzthalom áthelyezése egyike a legfontosabb feladatoknak. Az őszi kert rengeteg komposztálnivaló alapanyagot termel: az avar, a metszésből származó gallyak, ágak, gyomnövények, a veteményesben megmaradt növényi részek mind a komposztba kívánkoznak. Védd a környezeted, és hasznosítsd a kerti hulladékokat, ahelyett, hogy kidobnád vagy elégetnéd őket!