Minden, amit tudni érdemes a méhlegelő kialakításáról

Mi is az a méhlegelő?

A méhlegelő egy olyan terület lesz a kertedben, ahol magas pollen tartalmú növényeket-virágokat telepítesz és ültetsz, méghozzá olyan ütemezéssel, hogy a beporzó rovarok tavasztól őszig folyamatosan találjanak ott táplálékot. Természetesen minden virággal, amit elültetsz, segítesz a rovaroknak, de vannak olyan növények, amelyek több pollent és nektárt nyújtanak a méhek és pillangók számára. Ezekből érdemes kialakítani a méhbarát kertedet.

A jól kialakított méhlegelőn mindig virágzik egy adott növény, így a rovarok folyamatosan találnak ott nektárt, virágport.

A méhlegelő területén nem csak növényeket érdemes ültetni, de biztosíthatod a beporzó rovarok számára nyáron az innivalót, télen pedig egy rovarhotel segítségével a hidegtől is megvédheted őket.

Miért van szükség méhlegelőkre?

A méheknek kora tavasztól késő őszig szükségük van nektárra, virágporra, vagyis élelemre. Ők pontosan tudják melyik virág mikor és melyik területen virágzik a kaptár környékén, és ezeket keresik fel, hogy begyűjtsék a virágport. Vidéken egyre nagyobb területet foglal el a mezőgazdaság, ahol egy adott területen egy fajta növényt termesztenek, ez lehet kukorica, napraforgó, lucerna, repce, de amikor az adott fajta levirágzik, ott marad az üres terület.

A városokban még rosszabb a helyzet, hiszen egyre kevesebb a virágos kert, a park, így nem meglepő hogy egyre kevesebb beporzó rovar található meg a városokban, és a mezőgazdásági területeken.

Egy méhecske a születése után 10-12 nappal már képes kirepülni és elindulni, hogy nektárt és virágport kutasson fel.

A nektárból készül a méz, míg a virágporból a méhkenyér, és mivel a legtöbb kaptárban a méhész elszedi ezeknek a nagy részét, nagyon sok élelmet kell gyűjteniük a méheknek, hogy télen is legyen élelmük. Kutatások kimutatták, hogy a méhek gyakran mindössze 1-2 km távolságba repülnek el, hogy virágot és nektárt gyűjtsenek, ennél messzebb csak nagyon ritka esetben mennek el.

Egyetlen méhcsaládnak egy évben kb. 30-40 kg virágporra van szüksége, gondolj bele mennyi munkába telik ezt nekik begyűjteni.

Az egyre kisebb természetes környezet, a sok növényvédőszer, és a klímaváltozás is közrejátszik abban, hogy a méhek száma évről évre csökken, ami nem csak hazánkra jelent veszélyt, de világszerte problémát okoz. Ha a méhek kihalnak, számos növény is kipusztul, hiszen a beporzás nélkül nincs virág és nincs termés. A termékeny növények több mint 80 % a beporzók tevékenységétől függ, ide soroljuk a rovarokat, mint a méhek, pillangók, de a madarak is nagy szerepet játszanak ebben.

Amerikában a gazdák 2 milliárd dollárt fizettek ki a méhészeknek, hogy a földjeikre méhcsaládokat telepítsenek be, mert olyan kevés volt a beporzó rovar.

Mi történik a te kertedben, ha nincsenek méhek?

Ha te pl. szeretnél a kertedben zöldségeket termeszteni, de nincs olyan növény a kertedben, amely becsalogatná a méheket, egyszerűen kevesebb lesz nyáron a termés, mert a méhek nem tudják beporozni a virágokat, míg a méhek által beporzott növényeken jobb és nagyobb lesz a termés, és jobb minőségű lesz a vetőmag is.

Beporzást igénylő növény a bab, a burgonya, a hagyma, a karfiol, a káposzta, a padlizsán, a paprika, a retek, a sárgarépa, a tök, az uborka.

De ide sorolható még a paradicsom, az alma, az áfonya, a barack, a cseresznye, a dinnye, a gesztenye, a körte, a kakaóbab, a kávé, a kesu, a narancs, a szilva; a citrom, a mandula, a mustár, a szezámmag; a gyapot, a napraforgó, a repce, a takarmánylucerna. 

Tehát ha te rendelkezel vidéken, vagy a városban egy kerttel, segítséget tudsz nyújtani ezeknek a hasznos rovaroknak, ha létrehozol egy méhlegelő területet, cserébe ők évről évre visszalátogatnak a kertedbe, és elvégzik a virágaid, zöldségeid és gyümölcseid beporzását.

Hogyan hozz létre méhlegelőt:

A méhlegelőhöz szükséged lesz egy területre a kertedben, ahol majd kialakítod számukra a méhbarát területet. Ez lehet akár 1 négyzetméteres terület, de lehet nagyobb is, attól függ, te mekkora területet szeretnél számukra biztosítani. Szükséged lesz még méhbarát növényekre, kis méhitatókra, és néhány rovarhotelre ahol nyáron a hőség elől, télen pedig hideg elől tudnak majd elbújni a vendégeid.

Milyen növényekre lesz szükséged a méhlegelőhöz?

Nagyon sok olyan növény van, amelyekről a méhek kellő mennyiségű nektárt és virágport tudnak begyűjteni.

Mi most csak néhányat sorolunk fel közülük.

Lucerna, facélia, repce, napraforgó, fehérhere, bíborhere, fehér mustár, levendula, citromfű, pillangóvirág, kakukkfű, mák, hajdina, szarvaskerep, baltacím, csillagfürt, cickafark, körömvirág, pipacs, zsálya.

Ne feledd, a méhlegelőt úgy kell kialakítanod, hogy ne csak egy fajta növény legyen elültetve benne, hiszen ha az adott virág elvirágzik, a méhek ott már nem találnak táplálékot. Ültesd a növényeket szakaszosan, hiszen pl. a napraforgó, a mézontófű a mustár idővel levirágzik. Ezekből érdemes kéthavonta újabb növényeket ültetni, így egész nyáron lesz virágzó példányod a méhek számára. Keverd az egynyári és évelő növényeket, és ha kell, ültess szakaszosan növényeket, vagy szórj el újra meg újra vetőmagokat.

Gondolj bele hány olyan kiskert található hazánkban, ahol, ha csak 1 négyzetméteren is létre lehet hozni egy méhlegelőt, és ezek hány beporzó rovarnak tudna menedéket és táplálékot nyújtani.

Viráglabdákkal könnyedén tudsz méhlegelőt kialakítani

Ha nincs, ötleted milyen növényt telepíts a méhlegelő területére, a viráglabdák segítségedre lesznek. Válasz a magas pollentartalmú méhbarát vetőmag keverékkel készült méhlegelő viráglabdát, amelyben többek között mézontófű, szarvaskerep, baltacím, hajdina, mustár, fehérhere és vörös here is található. De külön ültethetsz baltacím, szarvaskerep, mézontófű, napraforgó, fűszerkert, pillangóbarát, körömvirág, repce, mák, és zümmögő viráglabdát is. Minden egyes viráglabdában több vetőmag is található. A viráglabdákat csak bele kell nyomni félig a talajba tavasztól őszig, majd elkezdeni öntözni. A vetőmagok a fény és víz hatására csírázásnak indulnak.