Zumi 5 db.-os Veteményes viráglabda

Igazi varázslat, amikor az ember a saját veteményeskertjében megtermeli a zöldségeket, és azt a család asztalára teheti az ebédnél. Nincs is jobb érzés, mint a saját magunk által megtermesztett növényeket leszedni és jó ízűen elfogyasztani, ráadásul a saját veteményes kertünkben szedett zöldségek sokkal finomabbak, mint a bolti zöldségek.

De mi is kell ahhoz, hogy kialakítsuk a saját kis veteményes kertünket?

Mindössze egy doboz veteményes viráglabda!

A veteményes viráglabdát úgy állítottuk össze, hogy akár a kezdő hobbi kertészek is könnyedén tudják termeszteni az adott fajtákat.

Mit találsz a dobozban?

A dobozban 5 db viráglabdát találsz mindegyik viráglabda egy adott fajta vetőmagjait tartalmazza, és minden viráglabdában több vetőmag is található, hogy biztos legyen a siker a csíráztatás során.

A viráglabdákban sárgarépa, fehérrépa, saláta, cukkini, és cékla vetőmagok találhatóak.

Csak azért mert nincs kerted, vagy épp egy kisebb területen tudsz csak kertészkedni, még nem kell lemondanod a zöldségeskertről. Akár a legkisebb erkélyen is lehet zöldségeket termeszteni, hiszen sok olyan zöldség ültethető, amely egy közepes méretű cserépben is jól érzi magát nyáron.

Hogyan kell használni a viráglabdát?

Tavasszal, amikor az éjszakai fagyok már elmúltak, és nappal a hőmérséklet eléri a 18-20 C fokot, vedd ki a viráglabdákat a csomagolásból, majd nyomd bele őket a talajba félig vagy háromnegyedig. Ha cserépbe szeretnéd ültetni a viráglabdákat, használj minimum 18-20 cm.-es cserepet, mert a kisebb cserépben nem fognak szépen fejlődni a zöldségek.
Egy nagyobb méretű cserépbe maximum két viráglabdát érdemes elhelyezni, a kisebbekbe egyet. Kertben pedig egymástól kb. 40-50 cm távolságra érdemes egymástól elhelyezni a viráglabdákat.
Az ültetéshez használj laza virágföldet, hogy a zöldségek gyökere jól meg tudjon kapaszkodni a talajban.

Ezután ha épp nincs, természetes csapadék kezd el öntözni a viráglabdákat, amelyekben a magok a csapadék és a meleg hatására csírázásnak indulnak.
A cserepet, vagy a viráglabdákat csak olyan helyre érdemes elhelyezni, ahol napi 8-12 órát éri a napfény őket, mivel a legtöbb zöldség a napos helyeken fejlődik a legszebben.
A viráglabdában található fajták eltérő időben fognak csírázásnak indulni.

Fontos még hogy a viráglabdák, és később a palánták egyenletes öntözés kapjanak, mert mind a kiszáradás, mind a túlöntözés tönkreteheti a palántákat.
Ültetés után egy hónap múlva már érdemes tápoldatos vízzel is megöntözni a növényeket, mert a zöldségeknek sok tápanyagra van szükségük, amely a talajból gyorsan kifogy, így ezt pótolni kell.

Milyen fajta vetőmag található a viráglabdában?

Sárgarépa: Fajtája: Nanti

A sárgarépa az egyik legkedveltebb hazai zöldségnövény, amely magas karotin tartalma révén, az egészséges táplálékozás fő alapanyag, mivel a karotin az A-vitamin előfutára.

A nanti fajta tenyészideje közepes 120–130 nap, szabadföldi-, korai- és másodvetésre is alkalmas fajta. Gyökere félhosszú, tompa végű, sima, hengeres. Íze-, színanyaga kiváló. Friss fogyasztásra nyáron a legjobb árut adja.

A sárgarépa viszonylag hidegtűrő növénynek számít, az ideális fejlődési hőmérséklet 16-18 fok, magjai már 4-8 fokos hőmérsékleten is csíráznak. Fényigénye nem túl magas, napos, világos, vagy kissé árnyas helyen is termeszthető, például köztes növényként.

Ha a magoncok elérik a 2-3 leveles állapotot és túl sűrűn kelnek ki, ültesd őket szét, egymástól 5-6 cm távolságra.

Fehérrépa: Fajtája: Berlini félhosszú

A petrezselymet vagy más névben fehérrépát szintén termeszthetjük szabadföldben, nagyobb méretű balkonládában vagy cserépben. A fehérrépa kétéves növény, ami azt jelenti, hogy az első évben levélzetet fejleszt, ezt egész évben tudod szedni folyamatosan, és csak a második évben növeszt gyökeret.

Tenyészideje 180–200 nap. Friss fogyasztásra ajánlott, de tartósítóipari feldolgozásra is rendkívül jó, szabadföldi fajta. Levélzete erős, sötétzöld. Gyökere félhosszú, vállas, fehér színű, kellemes aromájú.

Itt is érdemes a magoncokat egymástól 5-6 cm.-re szétültetni, ha túl sűrű lesz a kelés.

Cékla: Fajtája: Detroit

A cékla az egyik legegészségesebb zöldségünk, amely igen gazdag vasban C és B vitaminban.

A cékla könnyen termeszthető növény, amely kedveli a napos kerteket, és a bőséges rendszeres öntözést.  Öntözés hiányában fás gumót nevel a növény.

Tenyészideje 100–120 nap, fő- és másodvetésben termeszthető, tárolásra valamint konzervipari feldolgozásra alkalmas, jó minőségű, jó terméshozamú fajta. Gumója nagy, gömbölyű, sötétvörös színű.

Cukkini: Zuboda

A cukkinit szintén lehet cserépben is termeszteni, Bőtermő, bokor típusú, közismert cukkini fajta. Henger alakú termése éretten sötétzöld színű. Hengeres termését zsenge állapotban (10–12 cm hosszú) érdemes szedni, mely friss fogyasztásra és savanyításra is kiváló.A cukkini akkor a legízletesebb, ha eléri a 20-25 cm nagyságot, ekkor érdemes leszedni, mert ha rajta hagyjuk a tövön pár napon belül ehetetlen lesz.

Fejes saláta:  Tépősaláta

Tépősaláta. Elsősorban szabadföldi termesztésre ajánlott. Laza levélsaláta színe vöröses – zöldes barna, hullámos és fodros levelekkel. Mutatós és ropogós díszítésre is kiváló.
A fej a hagyományos ízlésnek megfelelően tetszetős, nagy, tömör. Világoszöld levelei épszélűek, hólyagos felületűek.

A saláta az egyik legkönnyebben termeszthető növények közé tartozik, akár a kertben, teraszon, vagy a konyhaablakban kis helyen is elfér, ahol jól érzi magát egy közepes méretű cserépben, vagy balkonládában.

A saláták tele vannak vitaminokkal, magas a kalcium, magnézium, kálium, vas, klorofil, és C-és K-vitamin tartalmuk is, ráadásul magas rost tartalmuknak köszönhetően támogatják emésztőrendszerünk helyes működését, és mivel 95%-os víztartalmuk van, serkentik a vérképződést és a vese működését is. A salátatermesztésben a legjobb, hogy a viráglabdák elültetése után 6-8 héttel már szüretelhetjük is az ízletes ropogós leveleket.